Túra szabályok

Saját biztonságunk érdekében, és hogy az izraeli túravonalak által érintett települések és tájak ne sérüljenek a látogatásunk során, fontosnak tartjuk a következő javaslatok betartását:

Napsütés – Víz – Gyaloglás – Éjszaka – Éjszakai szállás – Veszélyes állatok – Rovarcsípések – Katonai gyakorlóterep – Művelt területek, legelők – Vizes ösvények – Téli túrák – Árvizek – Kánikula – Barlangok – Természeti értékek és kulturális örökség – Tisztaság megőrzése

Napsütés

Izrael napsütésben gazdag ország. Védjük a testünket, különösen a fejünket a napsugártól. Érdemes széles karimájú kalapot, vagy hagyományos arab kendőt viselni, ami jól védi a fejet a felmelegedéstől. Emellett érdemes további védelem, mint naptej, sugárzást szűrő napszemüveg, stb használata. Nyáron is előnyös hosszú ruhában túrázni.

Víz

Életveszélyes, ezért nem ajánlott elegendő víz nélkül indulni! Rövidebb kirándulásra elég fejenként másfél liter víz, de egynapos túrára – még télen is – három liter, nyáron hat liter fejenként. Ha az éjszakát is a terepen töltjük, vagy nyáron sivatagos terepen túrázunk, még több vízre lesz szükségünk: minden gyaloglással töltött órára egy liter fejenként. Fontos sokat inni, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak, vagy naplemente után, sőt éjszaka is!

Gyaloglás

Személyes biztonságunk, valamint a termőföldek és az érintetlen természet megőrzése érdekében lehetőleg ne térjünk le a kijelölt útvonalról. A terepviszonyoknak megfelelően óvatosan haladjunk, és különösen lassan, vigyázva lépkedjünk a meredek lejtőkön, szakadékok mellett, csúszós, köves terepen.
Ne lökjünk le köveket, mert ez nem csak minket, hanem az alattunk haladókat és az állatokat is veszélyezteti.
Haladási sorrend: elöl a túravezető, hátul a helyettese. A haladási tempó a túratársakhoz igazodik (átl. 4 km/h).
Az egymás közötti távolság a terepadottságoktól függ (sík szabad terület, omladékos lejtőoldal, visszacsapódó ágak…).
Indulás után fél órán belül “szerelvényigazítás” (ruha és felszerelés rendezése, vetkőzés, hátizsákpántok és cipőfűző igazítása).
Kb. óránként 5-10 perces rövid pihenő.
Naponta 1-2 alkalommal hosszabb, 1-2 órás pihenő.
Hegynek felfelé mélyen lélegezve haladunk, takarékoskodva az oxigénnel.
Lejtőn óvatosan, lassan menjünk, ne előzzük egymást, ne lökdösődjünk és ne verekedjünk.
Bizonyos helyeken a csoportos haladás balesetveszélyes, ezért tilos egymást előzgetni!
A csoporttal való együtt haladás érdekében az esetleges leállási szándékot (kényszerpihenőt, egészségügyi problémát, pisilhetnéket) jelezzük a túravezetőnek.

Éjszaka

Ha lehetséges, kerüljük az éjszakai gyaloglást. Ha sötétedés után meredek, sziklás részen ragadunk, azonnal álljunk meg, és készüljünk fel a napfelkeltéig való helyben maradásra. Érdemes jó elemlámpával, és sok tartalék elemmel felszerelkezni éjszakai világításra, és szükség esetén fényjelzések adására.

Éjszakai szállás

A szálláshely kiválasztásához néhány szempont:

  • természetvédelmi területen és a nemzeti parkokban csak a kijelölt éjszakai szállásokon lehet sátrat állítani, de mi sátor nélkül is bárhol vígan megalszunk;
  • a sátor reggel kapjon napot, (a meleg felébreszt, nadvességet szárít);
  • szélárnyékos területen legyen;
  • csak veszélytelen helyen verjünk sátrat: katonai gyakorlótéren tilos (golyót ereszthetnek az alvó fenekedbe), kerüljük a villámcsapás veszélyt, kőomlás veszélyt, vízelöntéses-, partszakadásos területeket, ághullás veszélyt (az eukaliptuszfák egyenesen életveszélyesek lehetnek)…;
  • minél vízszintesebb helyre, de ne mélyedésbe állítsuk a sátrat;
  • a sátorhelyet sátorverés előtt tisztítsuk meg (kövek, szúrós növények).
  • a sátrakat bontás előtt belül alaposan tisztítsuk ki.

Ne aludjunk túl közel a tűzhöz. Érdemes legalább öt méter távolságot tartani.
Rovarok és hüllők elkerülésére: ha lehet, próbáljuk a szálláshelyet kőrakásoktól és levélhalmoktól távol felállítani, melyek alatt rovarok és egyéb kellemetlen dolgok bújhatnak meg.

Ha kint hagyjuk a cipőt, tanácsos a zoknival lefedni, hogy éjszaka ne másszanak bele mindenféle rovarok és skorpiók.

Állatok randalírozásának megakadályozása: ne hagyjunk éjszakára ételt vagy szemetet szabadon, mert a vadállatok, főleg a sakálok, a farkasok és a rókák könnyen elcsábulnak, és szétcincálnak minden ételszagos zacskót.

Veszélyes állatok

Izraelben a fő veszélyt a mérges kígyók okozzák. A velük való kellemetlen találkozás esélyének csökkentésére, ne mozdítsatok el köveket, fatörzseket, egyéb tárgyakat, melyek alatt kígyók és skorpiók bújhatnak meg. Akkor támadnak ezek az állatok, ha meglepve, így megtámadva érzik magukat, ezért ezt megelőzendő érdemes viszonylag hangosan közlekedni, hogy közeledtünkkel legyen idejük elbújni.
Kígyót láttunk? Maradjunk tőle távol, és várjuk meg, míg odébbáll. Kígyómarás esetén maradjunk nyugodtak, ne mozogjunk (mert ez gyorsítja a méreg testben való szétáradását) és várjuk meg míg a társaink segítséget hoznak és valami egészségügyi központban ellenmérget adnak. Abban az -elég valószínűtlen – esetben, ha valami emlős (róka, kutya, rágcsáló, stb…) harapna meg, minél hamarabb veszettség elleni oltást kell kapnunk.

Rovarcsípések

Legtöbbünk számára a rovarcsípés – egy kis helyi fájdalmon kívül – nem jelent semmiféle veszélyt, de vannak közöttünk olyanok, akik allergiásak a méh- és darázscsípésre. Ezeknek a kirándulóknak magukkal kell hozniuk a megfelelő gyógyszereket, és tájékoztatniuk kell a túravezetőt az érzékenységükről. Vegyük figyelembe, hogy nyáron, források és (főként a goláni) patakok környékén nagyobb koncentrációban találhatók darazsak.

Szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók vagy hangya csípésére mindnyájan fölszisszenünk, amit esetleg átmeneti fájdalom, enyhe bőrpír követhet. Hazánkban rovarcsípések ritkán okoznak nagyobb veszélyt. Néha a “mérges” rovarcsípés gyulladást okoz. “Mérges” mert a rovarokról, vagy a bőrfelszínről a szúrt bőrsebbe került bármely kórokozó itt a szaporodáshoz, fertőzéshez kedvére való táptalajt és meleget talál. A kirándulásra vigyünk magunkkal fertőtlenítő jódoldat. Máskor nem a fertőzés, hanem a szervezet túlérzékenysége, vagy a csípéskor a sebbe jutó toxinok okozzák, hogy percek alatt aránytalanul nagyfokú vizenyő, illetve savós, allergiás gyulladás alakul ki.

A nyálkahártya-csípés, vagy sérülés ellátása a legsürgősebb. Itt nagyobb a fájdalom, az ijedelem, és szinte semmi sem akadályozza a fertőzés, vagy az allergiás gyulladás tovaterjedését. Legveszélyesebb a torok környékén történt csípés, ami még fájdalmasabb és esetleg duzzanás akadályozhatja a légzést. Kezeletlenül akár fulladásig fokozódhat. Komoly bajt előzhetünk meg, ha van nálunk kalcium pezsgőtabletta.

A bőrt borogassuk, a nyálkahártya duzzanatát jéggel hűtsük és borogatással kívülről lohasszuk.

Katonai gyakorlóterep

A hadsereggel való előzetes egyeztetés nélkül katonai tűzterületen nem túrázhatunk. Az ilyen jóváhagyott útvonalakon is találkozhatunk lőszermaradványokkal, bombákkal és egyéb veszélyes anyagokkal. Ne nyúljunk ezekhez hozzájuk még akkor sem ha nem tűnnek veszélyesnek! Katonai gyakorlótéren, és a palesztin területektől elválasztó zöld határ közelében nem ajánlott aludni (magyarul tilos: ken hamefaked! “parancs, értettem!”).

Művelt területek, legelők

A mezőgazdasági területeken (se) térjünk le a kijelült ösvényről. Ha nincs megjelölve hogy iható a víz, ne igyunk a földeken található csapokból, mert lehet hogy a belőlük folyó víz műtrágyával van dúsítva. A termelő engedélye nélkül ne fogyasszunk a magántulajdonban lévő gyümölcsösök terméseiből. Ne másszunk át kerítéseken, főleg a Golán fennsíkon, ahol a körülkerített területek nagy része aknákkal van tele! Tartsuk tiszteletben a magántulajdont.

Vizes ösvények

A patakmedrek medencéinek vize sokszor zavaros, nem lehet látni hogy az aljukban veszélyes sziklák bújnak meg. Ha ilyen helyen vízbe ugrunk, különösen ha fejjel, könnyen ottmaradunk. Ez különösen igaz a Golán fennsík középső részére, ahol nem kevés túrázó sérült meg vagy halt szörnyet abból fakadólag, hogy nem tartották be a legminimálisabb biztonsági előírásokat sem.
Azt is vegyük figyelembe, hogy a téli szezonban a hideg víz még a tapasztalt túrázóknak is meglepetést okozhat, ezért érdemes elkerülni ezeket az útvonalakat.
Ne igyunk a patakok és folyók vizéből, és ha netán elfogyna az ivóvizünk, akkor is használjunk víztisztító tablettákat.

Téli túrák

Az izraeli telek viszonylag könnyűek, de ezzel együtt nem veszélymentesek. Nagy körültekintéssel haladjunk, és esős időben lehetőleg kerüljük a sziklás, szakadékos útvonalakat a fokozott csúszásveszély miatt.
Ne túrázzunk ködös időben, mert könnyen eltévedhetünk, amivel felesleges veszélynek tesszük ki magunkat.
Havas túrát csak a megfelelő felszereléssel csináljunk (crampons).

Árvizek

Esős napokon ne menjünk olyan útvonalakra ahol árvízveszély van, főként a Júdeai sivatag és a Negev szurdokaiba. Soha nem szabad ezeken az erős vízáramlásokon átgázolni, még autóval sem! A vízmélység félrevezethet az áram erősségét illetően.
Fontos tudni, hogy sok pataknak nagy a vízgyűjtő területe, és napsütétes időben is meglephet minket hirtelen árvíz! Például kerüljük el a Júdeai sivatag északi részét, mikor Jeruzsálemben esős időt jeleznek, mert minden ott leesett csapadék bármilyen előzetes figyelmeztetés nélkül a nyakunkba zúdulhat. Nagyon sok ilyen tragédia történt már.
Vannak olyan kijelölt helyek, ahonnan viszonylagos biztonságban lehet ezeket a csodás természeti jelenségeket figyelni, de itt se menjünk túl közel az árvíz áramlási csatornájához!

Kánikula

Amennyire csak lehet, kerüljük a kánikulás napokat, ha a hőmérséklet 30 fok felé kúszik, érdemes otthon maradni.
Általában a nap legmelegebb szakaszában (du. 1-3 között) árnyékos, alvós pihenőt tartunk. Érdemes jó korán kezdeni a túrát, és még napfelkelte előtt kihasználni a kellemes légkört. Sík terepen teliholdnál is túrázhatunk, így biztos nem kapunk napszúrást.
Nagy melegben a szokottnál jóval többet kell innunk, és folyamatosan figyeljük, hogy nem-e jelennek meg a kiszáradás, vagy a hőguta tünetei.
Kiszáradás tünetei: gyengeség, fejfájás, kivörösödött bőr, és hasonlók…
Hőguta tünetei: zavartság, hallucinációk, nehéz/sípoló légzés, szapora pulzus, később eszméletvesztés és görcsrohamok. A hőguta okozta elhalálozás aránya elérheti a 90%-ot!
Ha kiszáradás, vagy hőguta gyanúja lép fel, a lehető leghamarabb kérjünk orvosi segítséget.

Barlangok

Ne menjünk számunkra ismeretlen barlangba olyan kisérő nélkül, aki ismeri azt. Szerelkezzünk fel zseblámpákkal, és nem gyertyákkal, mert az korommal és viasszal szennyezi a barlangot. Nagyobb barlangokba (mint az Alma barlang, a Haritun barlang és a Sodoma-hegy barlang) vigyünk sok tartalékelemet, és ellenőrizzük, hogy mind működik.
A barlangokban lassú az anyagbomlás, ezért különösen fontos ügyelni, hogy semmi hulladékot ne hagyjunk ott (főként szerves hulladékot ne).
Egyes barlangok “barlang láz”-zal vannak fertőzve (néha olyanok is, melyek közvetlenül a kijelölt útvonal mellett vannak), az ilyen helyekre nagyon ajánlott nem bemenni.
Bizonyos barlangokban téli álmát alussza a rovar-denevér: ritka emlős, védett és nem ártalmas. A téli hónapokban (október-március) tilos az ilyen denevérekkel lakott barlangokba menni.
Az alábbi barlangok tartoznak ide:
Galilea – Sharach barlang, Namer (tigris) barlang, Alma barlang, Huta6, Barniki
Júdeai sivatag – HaTeomim (ikrek) barlang
Karmel hegy – Oranit barlang, Sfunim barlang
Tartózkodjunk (különösen télen) a nem látogatott barlangokba látogatni, melyek szintén ritka rovar-denevéreket tartalmazhatnak.

Természeti értékek és a kulturális örökség

Legyünk vidámak, de ne lármásak; a természetben ne a turisták, hanem a madarak énekeljenek!

Ne okozzunk kárt a táj és a természet értékeiben. Tartózkodjunk a vadon élő állatok zaklatásától, ne tépjünk le növényeket (különösen védett gyógynövényeket ne). Nem szabad elvinni vagy megrongálni fosszíliákat, illetve más földtani értékes képződményeket. Ne véssünk vagy fessünk semmit a sziklákra, fatörzsekre, vagy régi épületekre. Nem szabad saját szakállunkra régészkedni, vagy régiségeket gyűjteni!

A természetben, illetve a településeken csendesen járjunk-keljünk ügyelve arra, hogy a lehető legkevésbé zavarjuk meg a természet és a helyi közösségek mindennapjait.

Tartsuk tiszteletben a helyi szokásokat, alázattal forduljunk a környék megismeréséhez.

Fénykép illetve videó készítése során kérjük ki a helyiek jóváhagyását.

Tisztaság megőrzése

Az általunk termelt szemetet ne hagyjuk a terepen, különösen műanyag zacskókat és flakonokat ne, melyek az állatoknak fulladást okoznak. A cigaretta csikket se dobjuk el, mert tüzet okozhat. A hulladékot ne ássuk el és ne égessük el, hanem vigyük magunkkal és dobjuk az erre a célra felállított gyűjtőkbe.

Mikor a dolgunkat végezzük a terepen, tartsunk távolságot a túraösvénytől, ha lehet égessük el a vécépapírt, mielőtt földdel, vagy kövekkel takarnánk be az ürüléket.

Fontos: A túrákra mindenki saját felelősségére indul el!

Ez a bejegyzés más nyelven is olvasható: angol, héber