1 nap Dishon pataktól a Meron hegyig – Shvil Israel

A tervezettől teljesen eltérő módon alakul ez a minden csinnadrattától mentes bájos kis túra, melyhez az utolsó pillanatban két kisebbik fiunk és kutyánk is csatlakozik. Az előző Shvil Israel túra folytatásaként egészen a Genezáret-tóig akarunk eljutni, de az időjárás úgy dönt, hogy most az 1200 méter magas Meron hegyen fejezzük be a kalandot.

Eytan, Doron, Magi és Dolly kutyánk jön velem erre a háromnaposra tervezett túrára. Dishonban hagyjuk a kocsit, és a mosháv hátsó kiskapuján átbújva, gyönyörűen változó felhők alatt, ború-derű világította kaktuszerdők között lépkedünk. Balra tőlünk vízmalom-romok szegélyezik a patakmedret. Hosszú, elnyúlt sorban ereszkedünk le a nap verte ösvényen a zöldeskéken ragyogó vizű Dishon mederbe. Keveset fényképezek, mert súly-takarékossági megfontolásokból a közel két kilós fényképezőgép helyett a picivel több, mint egy kilós gépet hozom fix makró objektívval, ami ugye nem alkalmas széles tájak fotózására, tetejébe nem veszem észre, hogy valami miatt majdnem minden kép életlen.

A meteorológusok esőt és hideget jeleznek mára, a Hermonra meg hóesést, ezért sátrat is hozok a gyerekeknek valamint két nagy zacskót Maginak és nekem, arra az esetre, ha éjszaka is esne az eső. Ma van Izrael függetlenség napja, jó időben ilyenkor tömegek lepik el a parkokat, erdőket, de mi egész nap folyamán egy árva lélekkel sem találkozunk. Ezért szeretek rossz időben kirándulni.

Elhaladunk Ézsaiás próféta sírja mellett, ahol Dolly valami büdöskébe mászik, erre sok száz légy ül a hátára, szegény meg idegesen hátra hátrakap, és próbálja őket reptükben elfogni. Nem szokott az ilyesmihez, otthon a szalon kanapéján valószínű még életében nem látott legyet. Amikor csak teheti, beleszalad a patakvízbe, és ujjongva rohangál.

Elkap egy zuhi, citrus alatt várjuk meg a végét. Ein Arvut, a sziklafalból forrás fakad, alatta kis medenceféleség, de nem tiszta a víz, Eytan bepánikol, mikor véletlenül a vízhez ér.

Ismét zápor. Ez most komoly jégeső, ami hisztisebben, zaklatottabban beszélget a földdel. Valami híd alatt kuporgunk, míg megnyugszik.

Dolly megérzi a sziklák között megbújó szirtiborzokat, ugrálva próbálja őket előcsalogatni, de azok ijedten még beljebb másznak.

Már a Nachal Tzivon-ban vagyunk, Yaar Baram sűrű fái közt barangolunk. Öreg, mohafedett tölgyeivel ez a kedvenc izraeli erdőm. Doron mérges kígyóra lel egy szemétgyűjtő helyen, szerencsénkre a mérges kígyó nem mérges, épp jókedvében van, így békén hagy minket és inkább elbújik előlünk.

Minden evésnél előjön a diszlexiám és folyton kannabisznak hívom a kabanoszt (vékony pulykakolbász). Később kabaniszra fejlődök, de innen már nem tudok továbbmozdulni. Egyszer majd kipróbálom a kenderes kolbászt, biztos tök jó lehet.

A gyerekek folyton éhesek. A háromnapi kaja nagy részét egy nap alatt felfalják, de így is állandóan panaszkodnak, hogy üres a gyomruk. Eytan nyaggat, hogy hívjunk fel egyet a Shvil angyalai közül, és az ingyen zuhanyon és szálláson kívül kérjünk sült pecsenyét is.

Nedvesek a fák, nehezemre esik a tűzgyújtás, füsttel megy tele a tüdőm.

“Most jönnek a beton akadályok” úgy ismerem Izraelt, mint a tenyeremet, bár mivel a tenyeremet egyáltalán nem ismerem, így Izraelt valószínű jobban.

Azon gondolkodom, hogy ki és miért állította ezt a förmedvényt ide. “Háború esetén, ha sziréna szól, minden észak-Izraelben túrázó egy percen belül fusson a betonfal mögé!”

Azon ámuldozom, hogy kutyuskánk négylábú létére át tud menni a tehénakadályon, míg például a lovak nem képesek ennyire összehangolni lépteiket.

Egész úton jó a hangulat, és a szeszélyes időjárás és nehéz táskák ellenére sincs vita, a gyerekek nem marják egymást, csak engem ugrasztanak nagy nevetések között.

A gyors felhővonulásokat látva a következő napok eső/sár esélyeit találgatjuk, vajon tudjuk-e folytatni a túrát, marad-e elég kaja?

Magi legutóbb mondta, hogy legközelebb a bodorrózsa (Lotem) virágzásakor kell jönni. “Lifamim halomot mitgasmim (néha beteljesednek az álmok)”, mondja lelkesen.

Eytan mellett vaddisznó csörtet, kicsit megáll, ránéz, aztán dérrel-dúrral eliszkol. Állatkerten kívül fiam életében először lát nagy vadállatot. Egy órán keresztül ezen lelkendezik. “Nem hiszem el, hogy láttam!”

Felmászunk a Meron hegyre, miközben lehűl a napsütés, mire felérünk, hűvös van, elromlik az idő.

Három nadrágot húzok magamra a fagyos éjszakára, erre mire befejezem a hosszas műveletet, erős hasmenés jön rám, mindent kapkodhatok le magamról.

A viharos szél a kakis vécépapírt is kitépi a kezemből, fűvel kell befejeznem a műveletet.

Megérkezünk a Chomema romhoz (a név arabul kis galambot jelent), ami az 638-1099 közötti arab korból származó épület. Felette pici forrás és több száz éves olajfák örvendeztetnek minket. Több rom is található a környéken, többek között egy bizánci korból való bánya.

Hosszas keresgélés után találunk egy éjszakára alkalmasnak tűnő helyet, ahol tüzet gyújtok, és megvacsorázunk. Mire ránk esteledik, elered az eső. A gyerekek a sátorba szaladnak, mi meg a zacskók alá bújunk. Egyre sűrűbben villámlik, erősödik a mennydörgés, végül jégeső veri szét a táborunkat: a sátor beázik, a zacskó kiszakad, alulról beázom, a telefonom víz alá kerül és tönkremegy, Maginak épp annyi ideje marad a mobilja lemerülése előtt, hogy segítséget hívjon. Míg egyik húgom férje, Guy megérkezik, húsz percen keresztül guggolok a zacskó alatt. Mikor elzsibbad a lábam, térdre ereszkedem a pocsolyába, és tovább tartom a zacskót a fejem felett.

A táskákon kívül mindent otthagyunk, a fehér jéggel borított hegyen felmászunk az útig. Dolly egyik lába megfagyott, nem bírja megmozdítani, Eytan ölébe veszi, melengeti. Guy elvisz a munkahelyére, ahol borral és kávéval itat, majd miután bezárja a hegyi éttermet, hazavisz minket.

Magi makacskodására két nap múlva visszamegyek vele a helyszínre abban a biztos tudatban, hogy már semmi nem lesz ott, de minden a helyén van. Kiveszem a sátorból a még mindig víztől súlyos hálózsákot, erre elrepül a sátor, a levegőben kapom el…

Dátum: 2015 április 23.
Megtett távolság: 18 km
Helyszínek: Nachal Dishon, Yaar Baram, Nachal Tzivon, , Chomema romHar Meron
Résztvevők: Magi, Peti, Doron, Eytan (és Dolly, a kutyánk)
Egyéb: autókíséret nélkül, sátorral

<< Előző Shvil Israel túra  –  Következő Shvil Israel túra >>

Related Post

Ez a bejegyzés más nyelven is olvasható: angol

frankpeti Written by:

2 Comments

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.